Ebben a hónapban három team szupervíziós csoportom is indult, ebből egy vállalati környezetben, egy intézményi- és egy nonprofit megbízással. 

A vállalati környezetben a résztvevők mindegyike egy 8 alkalmas egyéni szupervíziós folyamatot kapott tőlem, amiben jól kirajzolódtak a munkához kapcsolódó egyéni nehézségek és személyre szabott megoldásokat találtunk a hatékony kommunikációs formákat illetően. Így a csoportos team-szupervíziós munkaforma megkezdésekor már  készen álltak az önazonos, önfelvállaló kooperatív kommunikációra a vezető jelenlétében is.

Az intézményi és a civil megrendelés esetén csoportos munkaformában indítottuk a team szupervíziós folyamatokat. Mindkét csoportban a vezető is részt vett. 

Lássuk, valójában mi is történik a szupervízióban?

A szupervízió fókuszában az egyén, a szakmai feladat és a szervezet közötti interakció áll.

A szupervízió strukturált és védett időt és teret biztosít a komplex helyzetekben megvalósuló szakmai működés reflektálására. A szupervízió elsődlegesen az egyének, csoportok, teamek és szervezetek fejlődését szolgálja. Fejleszti az egyének és csoportok/teamek szakmai életét, az intézményi keretekben betöltött szerepükre vonatkozólag. Fókuszál a munkacsoportok tagjai közti kommunikáció minőségének biztosítására és fejlesztésére, és a különböző munkakörnyezetekben megvalósuló együttműködés lehetőségeire.

A szupervízió támogatást nyújt a különböző reflelxiós és döntéshozatali folyamatokban, illetve a kihívásokkal, nagy megterhelésekkel járó szakmai helyzetekben és konfliktusokban. Támogatja a feladatok, funkciók és szerepek tisztázását és azok kivitelezését, végrehajtását. Támogatja a változási folyamatok kezelését azáltal, hogy a szupervízió tere segít innovatív megoldásokat találni az új kihívásokra és a mobbing, illetve a kiégés megelőzésére.

A szupervízió reflektív teret biztosít azon szakemberek számára, akik kliensekkel dolgoznak, (szociális munkások, pszichoszociális területen dolgozó terapeuták, stb.), azzal a céllal, hogy a szakemberek szakmai attitűdjük és teljesítményük minőségét biztosítsák és fejlesszék. Ebben a munkamódban a fókusz a szupervizált kliensein van, illetve azon, hogy a szupervizált, hogyan dolgozik együtt a klienseivel. A szupervizor az egyén, a szakmai feladatok és a szervezet interakciójának tanácsadó szakembere, és nem annak az adott szakterületnek a szakértője, ahol szupervíziót tart. Szupervizorként rendelkezem több éves szociális területen megvalósult intézményi- és tereptapasztalattal is, valamint 5 éves szakmai tapasztalattal.

Mi az a reflexió, reflexiós folyamat, reflektív tér?

A reflexió, a reflexiós folyamat és a reflektív tér fogalmai kulcsfontosságúak a szupervízió gyakorlatában, különösen a segítő szakmákban (pl. szociális munka, pszichológia, coaching, pedagógia) dolgozók esetében. Ezek a fogalmak a szakmai önismeret mélyítését, a tapasztalatok feldolgozását és a szakmai fejlődést segítik. 

A reflexió az a tudatos gondolkodási folyamat, amelyben a szakember visszatekint saját tapasztalataira, cselekedeteire, érzéseire, gondolataira, hogy jobban megértse azokat, tanuljon belőlük, és fejlessze szakmai működését. Például: Egy szociális munkás utólag átgondolja, miért lett feszült egy klienssel folytatott beszélgetés során, és mit tehetett volna másképp.

A reflexió folyamata, amely strukturált módon, lépésről lépésre történik, például:

• egy helyzet leírása,

• a benne megélt érzések és gondolatok feltárása,

• értelmezés (pl. mi váltotta ki az adott reakciókat),

• levonható tanulságok megfogalmazása,

• a jövőbeni cselekvési lehetőségek átgondolása.

A reflektív tér a szupervízió által biztosított biztonságos, elfogadó és ítéletmentes környezet, ahol a szakember megoszthatja tapasztalatait, dilemmáit, érzéseit, és ezekre reflektálhat. A reflektív tér célja, hogy támogassa a tanulást, az önismeretet és a szakmai fejlődést.

A reflektív térben gyakran:

• visszajelzéseket kap a résztvevő a szupervízortól vagy más csoporttagoktól,

• új nézőpontokat ismer meg,

• megerősítést és támogatást kap a kihívásokkal való szembenézéshez.

Ezek együttese segít a szakembereknek abban, hogy ne automatikusan, rutinból reagáljanak helyzetekre, hanem tudatosabban, felelősebben és saját határaikat jobban ismerve végezzék munkájukat.

És akkor mi a szupervízió célja?

A szupervízióval az egyének, a csoportok/teamek és a szervezetek fejlesztése történik, bármely szakmai terepen. A szupervízió célja a szakmai kontextusban megjelenő magasabb minőség és nagyobb hatékonyság támogatása.

A team szupervíziók során megtörténik a teamtagok szakmai kompetenciáinak bővülése, a szakmai identitásának erősödése, a személyiségének karbantartása, a szakmai szerep és a szakmai ön- és helyzetmegértés elsajátítása. A szupervíziós folyamatokban a más nézőpontokból való rátekintés a saját működésre felismeréseket és tanulást tud hozni. Mindennek van egy felszabadult lelkiállapota, ami ahhoz hasonló, mintha egy nagyobb térbe kerülnénk.

A csoport létszám maximum 10-15 fő. Az alkalmak igény szerint heti/kétheti/havi rendszerességgel valósulnak meg, legalább résztvevők száma + 2 alkalommal. Egy alkalom 2 óra (2*45perc).

Lássuk, mit lehet kihozni a Te teamedből?